A szalagozás vagy a ragasztás azt jelenti, hogy két dolgot összekötünk egymással. Ám a szalagozás és a ragasztás nem ugyanaz. A folyékony ragasztónak először meg kell száradnia és meg kell keményednie. Csak a megkeményedése után van kötés. Ezzel szemben a ragasztószalag mindig tapad, kezdettől fogva tart, és azonnal kötésre kész.
Folyékony ragasztó vagy ragasztószalag, melyik nyer?
Technológiák
Mindenkinek volt már a kezében folyékony ragasztó, és ragasztószalag is. De melyek azok a tapadási tulajdonságok, amelyek megkülönböztetik őket egymástól? Milyen előnyökkel jár a ragasztószalag a folyékony ragasztóhoz képest? Összehasonlítottuk őket.
Mi a folyékony ragasztó?
A folyékony ragasztó alapvetően különbözik a ragasztószalagtól. A neve mindent elmond: folyékony. Az egykomponensű ragasztókat „fizikailag kötőnek” írják le, ha szerves vegyi anyag bázisú oldószert (alkohol, észterek, ketonok...) vagy vizet tartalmaznak. A vízbázisú ragasztókat nevezik „oldószermentesnek” is, bár itt oldószerként vizet alkalmaznak. E csoport termékei közé tartoznak mindenekelőtt az univerzális ragasztó (többcélú ragasztó), a papírragasztó és a ragasztóstiftek. A folyékony ragasztók második csoportjába a reakciós ragasztók tartoznak, mint például az úgynevezett pillanatragasztó és a kétkomponensű ragasztók (amelyek gyantát és keményítőt tartalmaznak). A reakciós ragasztók többnyire poliuretán és epoxi bázisúak és oldószermentesek.
A folyékony ragasztónak a kötés megszilárdulásáig száradnia kell
Miért ragad egyáltalán a folyékony ragasztó?
A folyékony ragasztók tényleges ereje csak akkor érhető el, ha megkeményedtek. Ez azért van, mert a tényleges ragasztó össze van keverve egy oldószerrel, így nem köt azonnal. A tubusban az oldószer nem tud kiszivárogni, és a ragasztó folyékony marad. Csak amikor fel van hordva a felületre, akkor párolog el az oldószer, a ragasztó megkeményedik és szilárd kötés érhető el. Ez két másodpercig vagy akár órákig is tarthat.
Milyen gyorsan köt a ragasztószalag?
A szalagokon nyomásérzékeny ragasztókat használnak. Az ilyen ragasztók mindig tapadnak és használatra készek. Ez új értelmet ad a gyors kötés koncepciójának. Amint a védő és elválasztó réteget eltávolítjuk, és rányomjuk a ragasztószalagot a felületre, az tapad. Nem kell semmiféle vegyi reakció vagy száradási idő. Így tartja helyükön a kétoldalas ragasztószalag az autók emblémáit, a nyomdai hengereken a nyomólemezeket, vagy az okostelefon alkatrészeit.
A ragasztószalagok nyomásérzékenyek. Ez azt jelenti, hogy a kötés biztosításához „nyomásra” van szükségük.
Előnyök az ipari felhasználásban
A ragasztószalag mindenek felett az iparban képes felfedni erősségeit. Az egyszerű, rugalmas kezelhetőség és a gyors tapadás felgyorsítja a folyamatokat és még a végtermékeket is optimalizálja. Ragasztószalaggal esetleg kiegyenlíthetők az egyenetlen felületek. Az egész folyamat nagyon gyorsan megy végbe, mivel nincs száradási idő, mint a folyékony ragasztóknál. Nincs mérgező kipárolgás se. Ráadásul a ragasztószalag tiszta. Nem szükséges utólagos munka a ragasztómaradványok eltávolításához.
A kötés is alig észrevehető, mivel a ragasztószalag az elképzelhető legvékonyabb lehet. Ez teljesen új termékdizájnt és anyagkombinációkat tesz lehetővé. Csavarok számára nincs hely, és egy kis területen megzavarják az optikát. A hegesztés és a szegecsek károsítják az anyagok felületét, és időszakos feszültségi pontokat hoznak létre. Ez nem probléma a ragasztott kötés esetén, amely a teljes ragasztási felületre eloszlatja a behatásoktól vagy ütésektől keletkező erőket. Sőt, egyes anyagok nem egyesíthetők semmilyen más módon, csak ragasztószalagokkal vagy ragasztókkal: szén és alumínium például, az autóiparban. És ellentétben a folyékony ragasztóval, a ragasztószalag a speciális hátlapoknak és ragasztó tömegeknek köszönhetően segíthet kiegyensúlyozni a különböző anyagok különböző mértékű hőtágulását. Elég meggyőző, nem gondolja?
1 / 5
A különböző időjárási körülmények, mint az eső, hó, UV sugárzás vagy nedvesség, valamint a nagyon alacsony és nagyon magas hőmérsékletek: egy építési ragasztónak sok külső hatásnak kell ellenállnia. Amennyiben az anyagok kötése hagyományos mechanikus kötőelemekkel, csavarokkal vagy szegecsekkel történik, azok korróziónak lehetnek kitéve, ami károsodáshoz vezet, és költséges rekonstrukciót igényel. A tesa® ragasztószalagok jól ellenállnak a hőmérsékleteknek és a különböző időjárási körülményeknek.
2 / 5
A ragasztószalagokkal összehasonlítva a folyékony ragasztóknak számos hátrányuk van. Hosszabb száradási idő szükséges, és további tisztítási munkára is szükség lehet.
3 / 5
A ragasztószalagok erős, hosszan tartó kötést biztosítanak, még különböző felületi jellemzőkkel rendelkező anyagokon is.
4 / 5
Alumíniumot acélra, acélt üvegre, dekorüveget kompozit anyagokra: a különböző anyagok a hőmérsékletváltozásra különböző nyúlásokat mutatnak. Egy összetevő életciklusa alatt statikus és dinamikus erők hatnak az építészeti kötésre. A keletkező feszültséget el kell osztani. A tesa® ragasztószalagok képesek erre.
5 / 5
A csavarok, a hegesztés és a szegecsek károsítják az anyagok felületeit, és időszakos feszültségi pontokat hoznak létre.
