Joachim Zeller német fizikus, az ebök, egy tübingeni tervező iroda munkatársa, 20 éve foglalkozik energiatakarékossági stratégiák kidolgozásával. Rávilágít arra, hogy az apró intézkedések miként növelhetik az energiahatékonyságot és csökkenthetik az energiaköltségeket.
Szakértői tanácsok az energiatakarékossághoz
Az a tendencia, hogy minden egyre drágább lesz, legjobban a fűtés és a meleg víz egyre növekvő költségeinél figyelhető meg. Joachim Zeller német fizikus, az ebök, egy tübingeni tervező iroda munkatársa, 20 éve foglalkozik energiatakarékossági stratégiák kidolgozásával, különös tekintettel a háztartásokra. Az energetikai szakértő rávilágít arra, hol rejtőznek a legnagyobb „energiafalók”, és mit tehetnek a fogyasztók energiaköltségeik csökkentéséért már néhány apró intézkedéssel is.
Joachim Zeller: Az optimális energiahatékonyság eléréséhez nem csupán egy energiafalótól kell megszabadulni. Az öreg, felújítatlan épületekben szinte mindenütt találunk gyenge pontokat. Nagy hőveszteség jelentkezik például az épület külső részein, azaz a külső falakon, a tetőn, az alagsori mennyezetnél és az ablakoknál.
Az ablakok önmagukban az energiafogyasztás nem kevesebb mint negyedéért felelősek. Hogyhogy?
Joachim Zeller: A régi ablakok, különösen, ha egyrétegű az üvegezésük, nagyon gyenge hőszigetelést adnak. Az ablakok körüli rések, amelyeken át a levegő szabadon áramlik, egy újabb gyenge pontot jelentenek, ami a huzat által okozott további hőveszteséghez, így magasabb energiaköltségekhez vezet.
Mit tehet az ember, hogy a fűtésre kiadott pénzt szó szerint ne az ablakon dobja ki?
Joachim Zeller: Elvileg ésszerűnek tűnik energetikailag felújítani a házat. A tervezett felújítást meg kell, hogy előzze az épület energiafogyasztás/veszteség tekintetében végzett energiaszakértői elemzése. Ez az egyetlen megbízható kiindulási alap egy észszerű energiatakarékossági tervhez, ami jelentős hosszú távú megtakarításhoz vezet.
Szigeteljük a réseket, hogy a huzat ne tudjon bejönni télen
Joachim Zeller: A tesamoll® szigetelőcsíkok átjárhatóságát vizsgáló tanulmány bizonyítja, hogy ennek a termékcsaládnak nagyon jó a szigetelőteljesítménye. Ez alapján számítottuk ki, milyen energiamegtakarítást lehet elérni különböző szélességű ablakhézagok tömítésével. Tanulmányunkban az 1960-as és 1970-es években épült családi házakra és többlakásos épületekre fókuszáltunk.
Milyen eredményt kaptak?
Joachim Zeller: Minden 2 mm-es vagy nagyobb hézagot feltételező vizsgálati modellben a tesamoll® szalag használata pozitív eredményt hozott már egy tél után is. A fűtésköltség megtakarítása már ennyi idő alatt is meghaladta a szalagok vásárlási árát. Egy sok szigeteletlen ablakkal és nagy hézagokkal rendelkező ház esetében akár a fűtési költség 20 százaléka is megtakarítható a szigetelőcsíkok használatával. Egy konkrét példa: 3 mm széles ablakhézagok mellett tekercsenként 45 000 forintnyi megtakarítás érhető el négy év alatt. Szélesebb hézagoknál még ennél is nagyobb összeg takarítható meg.
Ez csak a bérlők számára jelent megoldást, vagy a ház- és a társasházi tulajdonosok számára is?
Joachim Zeller: Hosszú távon a tulajdonosok inkább az épületek felújítását választják – tekintettel az energiatanúsítványra is, amely kötelező. Azt javasoljuk, hogy a társasházi tulajdonosok, akik önmaguk nem dönthetnek az ablakok cseréjéről, illetve azok a háztulajdonosok, akik nem tudnak, vagy egyelőre nem akarnak felújítást végezni, a hőveszteség minimalizálása érdekében szereljenek szigetelőcsíkokat ablakaikra a tél beállta előtt.
Követhetünk-e el hibákat a szobák szellőztetésénél is, és nemcsak azzal, hogy hagyjuk a levegőt kiszökni a réseken?
Joachim Zeller: Egészségügyi és energetikai okokból az ablakon keresztüli szellőztetés kívánatos. Ez azt jelenti, hogy a szellőztetés gyakorisága és intenzitása a külső hőmérséklet és a szoba páratartalmának függvénye. A legfontosabb szabály a novembertől márciusig terjedő időszakban, hogy lehetőleg 2 óránként röviden, 4-6 percig intenzíven szellőztessünk. A nyári hónapokban a szellőztetés intenzitása jelentősen nagyobb kell legyen, azaz alkalmanként fél óra.
Nemcsak túl sokat lehet szellőztetni, hanem túl keveset is. Mi történik ilyenkor?
Joachim Zeller: Ha túl keveset szellőztetünk, nemcsak fülledt lesz a levegő, hanem a páratartalom is megnő, ami penészesedést okozhat. Ha szigetelőcsíkokat teszünk fel, gyakrabban kell szellőztetni. A mérsékelt szellőztetés nem energiapazarlás, ellentétben a szigeteletlen ablakrésekkel.
Hogyhogy?
Joachim Zeller: A levegő beáramlását az ablakréseken át az időjárás befolyásolja. Minél hidegebb és szelesebb idő van odakinn, annál több levegő jut be a réseken. A szükséges páracsökkenés nagyon gyorsan megtörténik, de a levegő beáramlása a réseken át folyamatos. Energetikai szempontból ennek pontosan fordítva kellene történnie: minél melegebb a külső hőmérséklet, annál intenzívebben kellene szellőztetni a helyiségeket. Legjobb, ha a szellőztetés intenzitását és gyakoriságát magunk határozzuk meg.