A Värmebaronen (magyarul „A Fűtő Báró”) svéd vállalat tűzifa és pellet fűtési rendszerekhez és napenergiához kapcsolódó termékeket gyárt. 2009 óta a 70 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termékportfóliója a K2 elnevezésű napelemet is tartalmazza, amelynek gyártási jogait a vállalat ebben az évben szerezte meg. Bár a K2 napelemek nagyon jól működnek, a Värmebaronen csapata folyamatosan törekszik termékei javítására.
A szilikontól a szalagig – változás egy napelemgyártó gondolkodásában
Technológiák
A folyamat- és termékoptimalizálás nemcsak a tesához és az ACXplus-hoz vezetett el egy svéd vállalatot, hanem „paradigmaváltást” jósol a folyékony ragasztó helyett a kétoldalas ragasztószalag használata felé.
A szilikontól a szalagig
A napkollektor dióhéjban nem más, mint egy vízcsövekkel töltött zárt doboz. Fedele egy üveglap, és a dobozt hermetikusan kell lezárni. A napelemeket a szabadban, tetőkre telepítik, így jelentős igénybevételnek vannak kitéve a szél és az időjárás következtében. A szél nagyon erős lehet, és az üveglapnak négyzetméterenként akár 1000 N erőt is ki kell bírnia. Az eredeti K2 egységben az üveglapot erős szilikonragasztóval ragasztották a doboz alumíniumprofiljaihoz. Ez a megoldás vízálló volt, de a szilikonragasztó kikeményedése több mint egy napot vett igénybe. Ez alatt az idő alatt a napelemeket nem volt szabad mozgatni.
Ez a kikeményedési idő elnyújtotta a gyártási folyamatot, és fennakadásokat okozott a termelésben. Fredrik Karlsson, a K2 feltalálója változtatni akart ezen a helyzeten, és az az ötlete támadt, hogy szalaggal rögzíti az üveglapot, hogy a napkollektorokat mozgatni lehessen a ragasztó kikeményedése alatt is. Először csak kiegészítő intézkedésként alkalmazták a szalagot a kikeményedés folyamán. Később azonban Karlsson új alumíniumprofilokat tervezett szélesebb ragasztószalag alkalmazásához, és célul tűzte ki, hogy hogy egy olyan ragasztószalagot keres, amellyel véglegesen rögzíteni lehetne az üveglapot.
„Érdeklődő leveleket küldtünk a vezető szalaggyártóknak, és azért kötöttünk ki a tesa mellett, mert a vállalat gyorsan reagált, és kiküldte két tapasztalt alkalmazottját, és mivel a tesa már több éve aktív szereplő a napelemipari piacon. A számítások, mérések és tesztek sorozatának végén már biztosak voltunk benne, hogy meg tudjuk valósítani a szalagos megoldást, és el tudjuk érni a kívánt változást a folyamatban” – mondta elégedetten Fredrik Karlsson.
A tesa ACXplus szalagot választottuk – ez a szalag tökéletesen tart még az említett időjárási körülmények között is. A legjobb mégis az, hogy a kétoldalas ragasztószalagra való váltás jelentősen leegyszerűsítette és felgyorsította az egész gyártási folyamatot a Värmebaronen vállalatnál.
Fredrik Karlsson az alábbi következtetésre jutott: Ez a projekt megmutatta nekünk mi mindenre lehet használni a szalagot. Biztos, hogy nem utoljára jutott eszünkbe, hogy szalagot használjunk a termékeinkhez.”