Schartau: Jelenleg alig van megosztóbb kifejezés. Egyesek a munka új, laza formájával, post-it jegyzetekkel és babzsákokkal társítják. Mások már belefáradtak a szó emlegetésébe, és zavartak vagy frusztráltak, mert senki nem tudja megmondani nekik, mit kell tenniük, kivéve azt, hogy mindennek másként kell lennie. Az egyik általános tévhit, hogy ma mindenkinek agilisan kell dolgoznia.
Az agilitáshoz szemléletváltásra van szükség
Emberek
A munka világa gyorsan változik: technológiai, térbeli, szervezeti és kommunikációs szempontból. Thorsten Petersson és Johannes Schartau elmagyarázzák, hogy a tesa, a ragasztás szakértője hogyan kezeli ezt a szerkezeti változást, és hogy az agilis munka-e a jövő kulcsa.
Text
Thorsten Petersson a tesa Digital Development Office (DDO) együttműködési és változási vezetője.
Johannes Schartau a DDO külső tanácsadójaként dolgozik a Holisticon vállalatnál, és tesa kapcsolattartó az agilis munkával kapcsolatos minden kérdésben.
Az egész világ az „agilitásról” beszél. Mit gondolnak erről az emberek?
Mit jelent valójában az „agilis”?
Schartau: Először is ez egy szemléletváltás. Míg a hagyományos munkaszerkezetek célja a hatékonyság és a költségek optimalizálása, az „agilitás” a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség körül forog. Az alapvető hozzáállás: nagyon keveset tudunk, ezért gyorsan kell tanulnunk. Az agilitáshoz elengedhetetlen, hogy az új információkat állandóan integráljuk a folyamatokba. Ez megváltoztatja a siker definícióját is: nem merev tervek teljesítéséről, hanem bizonyos hatások eléréséről van szó.
„Az agilitáshoz elengedhetetlen, hogy az új információkat állandóan integráljuk a folyamatokba."
Johannes Schartau
Holisticon
Ez nem igazán úgy hangzik, mint a tipikus német munkakultúra...
Petersson: Ez bizony igaz. A német módszer inkább biztonságorientált, és többnyire elszigetelt egységekben szerveződik. Agilis körülmények között, egy kis csapat részeként, az egyes munkavállalók lényegesen nagyobb felelősséget vállalnak a folyamatért. Ez azonban csak akkor működik, ha nem veszünk részt még 19 másik projektben is.
Schartau: Ezenkívül az agilitás megköveteli a kísérletezés örömét és a hibázás bátorságát is. Ebben a tekintetben az olyan országok, mint az USA vagy Hollandia, jóval előttünk járnak.
A módszertani és témaspecifikus szempontok szétválasztása és a „másképpen” való munkavégzés képessége egy kis csapatban 60 prototípust eredményezett mindössze tíz hét alatt egy tesa projekt keretében.
Mióta és miért téma az agilis munka a tesánál?
Petersson: A téma körülbelül két éve van napirenden, és mindenekelőtt a kutatás és fejlesztés területén megvalósított innovációs kezdeményezésünkben és digitális stratégiánkban tükröződik. Háttér: A digitalizálás növeli a komplexitást, illetve folyamatosan és erősen változtatja környezetünket. Ezért a munkamódszereinkkel alkalmazkodnunk kell, hogy innovatívak és versenyképesek maradjunk. Nemcsak új módszerek alkalmazásáról van szó, hanem elsősorban arról, hogy milyen magatartásra, kultúrára és vezetésre van szükségünk egy előremutató munkamódszerhez. Konkrétan, ez nagyon praktikus kérdésekhez vezethet vissza: új helyiségkoncepciók, új szoftvereszközök vagy szervezeti struktúrák, új szerepek vagy modellek a hatékony együttműködéshez. Ma ennek nagy részét gyakran a New Work (új munka) kifejezéssel foglalják össze.
Schartau: Így van, a digitalizálás révén nő a sebesség, minden hálózatba van kapcsolva. Észrevehető, hogy a kisvállalkozások sokkal gyorsabban képesek nagy hatásokat elérni, mert azonnal reagálnak. Nagyvállalatként tudnunk kell válaszolni erre a lehetséges fenyegetésre. Véleményem szerint a tesa nyíltan és tudatosan szembenéz ezzel a kihívással.
„A digitalizálás növeli a komplexitást, illetve folyamatosan és erősen változtatja a környezetünket. Ezért a munkamódszereinkkel alkalmazkodnunk kell, hogy innovatívak és versenyképesek maradjunk”
Thorsten Petersson
Digitális fejlesztési iroda, tesa SE
Petersson: Bizonyos területeken már kizárólag agilis módszerrel dolgozunk, például a webfejlesztésben. Más területeken úgynevezett pilot programokon belül közelítjük meg az agilis elveket és módszereket. Ezek olyan egyértelműen definiált kísérleti területek, aminek során meg akarjuk tanulni, mikor melyik módszerkészletet használjuk és mely szervezeti kihívásokat oldjuk így meg.
Schartau: Így még akár az is kiderülhet, hogy már meglévő termékek vagy sikeres folyamatok optimalizálásáról van szó. Így nem kell talán semmit sem leépítenem az agilis szemlélet beállításához, mivel az agilitás nem öncél!
Markus Wintermeyer innovációs projektmenedzser számos projektértekezletet vezet „agilis scrum mester” szerepében.
Az agilitás nyilvánvalóan akkor hatékony igazán, ha magas az innováció iránti igény.
Petersson: Igen, ezt tapasztaltuk mi is. Általában mérhető haladásról, annak gyors eléréséről és további tanulásról van szó. Különösen olyan helyzetekben, amikor a problémát elég pontosan tudjuk definiálni, de nem sokat tudunk a lehetséges megoldásokról. Továbbá úgy látjuk, hogy a termékinnováció vagy -fejlesztés terén az ügyfelekkel szorosabb interakcióra, illetve cégen belül a részlegek között is jobb együttműködésre van szükség. Az agilis megközelítések ideálisak ezekre a célokra.
Milyen agilis módszereket alkalmaznak?
Schartau: A legnépszerűbb keretrendszer – a tesánál is – a Scrum, ezt követi a Kanban és a Lean Startup. A Design Thinking hasonlóan működik, de hivatalosan nem agilis módszer. Belső tanácsadóként az a feladatunk, hogy a probléma pontos elemését követően javaslatokat adjunk a csapatoknak a megfelelő módszer kiválasztásához.
Köszönöm az interjút
Az agilis munkavégzés a „Kiáltvány az agilis szoftverfejlesztésért”-ből (Manifesto for Agile Software Development, 2001) ered. Azóta számos ilyen módszer született.
Három gyakran használt módszer áttekintése:
1. Scrum
Az egyik legnépszerűbb módszer a Scrum, amely az informatikai szektorból ered. A keretrendszer azon a megközelítésen alapul, hogy a projektet nem tervezik meg teljesen előre A-tól Z-ig, hanem ismételt visszacsatolási ciklusokban (sprintekben) halad. Amikor egy sprint véget ér, a kész alterméket átadják, ellenőrzik és továbbfejlesztik a következő sprintben.
További információk: scrumguides.org / scrum-master.de / agiles-projektmanagement.org
2. Kanban
„elvégzendő” – „folyamatban” – „kész”: Ezek a Kanban (japánul jelkártya) klasszikus kategóriái. A módszert a Toyota autógyár fejlesztette ki az 1950-es években. A vizualizáción alapuló és ma az autóipar határain messze túl alkalmazott módszer célja a gyártási folyamatok optimális ellenőrzése. Ennek a kis lépéseken alapuló megközelítésnek köszönhetően még a projektek is könnyen kezelhetők.
További információk: projektmanagement-definitionen.de / it-agile.de
3. Lean Startup
A terméket vagy szolgáltatást első működőképes prototípusként (MVP) korán piacra dobják, így a módszer lényege a rövidebb tervezési idő és a gyakorlat általi tanulás. Kiemelkedő példa a Dropbox cég létrehozása.
További információk: gruenderkueche.de / startplatz.de