Csúcsra vinni a tapadást. Rövid pillantás a hordozóanyagokra

A hordozóanyag dolga kezdetben az, hogy megtartsa a ragasztóanyagot és az alapozót. Alapvetően viszonylag vékony, rugalmas, ugyanakkor puha anyag. Ez teszi tökéletesen alkalmassá szinte minden alkalmazáshoz, minden felhasználási helyén és minden kivitelben. Az anyag maga nagyon sokféle lehet – és itt kezd el döntő fontosságú szerepet játszani – attól függően, hogy hol, milyen hosszú ideig és milyen célból kell használni az adott ragasztószalagot. A mai hordozókat úgy alakítják ki, hogy ellenálljanak bizonyos erőknek, vagy egy pontosan meghatározott erőnek engedve kell szakadniuk, optikailag átlátszóak vagy visszatükrözőek legyenek, illetve átjárhatóak legyenek vagy szigetelésként szolgáljanak, például a nedvességgel vagy az oxigénnel szemben, legyenek nagyon vékonyak (1,5 μm = 0,059 mils) vagy nagyon vastagok (>3 mm vagy 118 mils). A modern hordozók hézagkitöltőként, zajcsökkentőként is szerepet kapnak; lehetővé teszik a szalag gépi feldolgozását vagy stancolását. Az elérhető hordozótípusok sokfélesége miatt érdemes beszélni a különböző típusok jellemzőiről és előnyeiről.

A szövet és a nemez, mint például a pamut, viszkóz és PET, olyan mechanikai előnyöket nyújtanak, amelyek rendkívül alkalmassá teszik őket sajátos felhasználási területeiken. A repedések befedése, a kábelek kötegelése, a szigetelés vagy végtelenítés ideálisan megoldható szövet vagy nemez hordozóanyaggal.

A pamut és viszkóz nagy szakítószilárdsággal rendelkezik, ellentétben a PET-tel, ami kézzel is könnyen téphető. A szövet ragasztószalagok klasszikus példái a javítószalag és a Gaffer-szalag. A pamut egy tisztán természetes anyag, így fenntartható, a viszkóz homogénebb, és jobban reprodukálható. A nemez különösen puha, az az előnyös tulajdonsága van, hogy igen jól tompítja a zajt és a rezgéseket.

A faaprítékból, kenderből és szintetikus szálból gyártott különböző papírminőségek tulajdonságait a ragasztószalagok is hasznosítják:

Sima papírra van szükség, amikor a ragasztószalagot csomagolásra vagy homokfúvó sablonnak kívánják felhasználni. Különféleképpen nyújtható kreppelt papírt használnak maszkoláshoz és festőszalagnak. A papír „kreppelésének” magasabb foka megkönnyíti a szalag felhelyezését a sarkokban és ívelt felületeken. A különösen finom japán papír megakadályozza, hogy a festék a maszkolószalag alá jusson.

A papírnak mint hordozóanyagnak a különleges tulajdonságai jelennek meg abban, hogy kézzel téphető, nagyon hajlékony, és akár 50 százalékban nyújtható. Jó az ellenállóképessége és a nedvszívó hatása is 180° C-os hőmérsékletig. Vannak összetettebb papírhordozók, amelyeket a papíripar használ hatalmas papírtekercsek végtelenítésére vagy zárófülezésére. Ebben az alkalmazásban a papírnak újrapépesíthetőnek kell lennie (maradék nélkül kell leoldhatónak lennie az újonnan gyártott papírról).

A magas hőmérsékletű alkalmazásokhoz (200º C), illetve az olyan alkalmazásokhoz, amelyeknél még a habos ragasztószalagnál is nagyobb teljesítményre van szükség, az akrilmagos hordozók jelentenek ideális megoldást. Mivel akrilátpolimer alkotja őket, kiemelkedő viszkoelasztikus tulajdonságokkal rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy képesek kiegyenlíteni az anyagra ható feszültséget, elvezetik az erőket és elosztják a nyomást. Emellett kompenzálni tudják a hőmérséklettel összefüggő tágulást vastagságuk akár háromszorosáig, a hordozó szerkezetének függvényében. Nagyon nagy kötőerővel kombinálva az akrilhordozójú kétoldalas ragasztószalag jelent ideális megoldást eltérő tulajdonságú felületek esetén, például ha üveget fémre vagy fémet műanyagra ragasztunk.

További előnyt jelent, hogy az akrilhordozók jól ellenállnak sokféle környezeti hatásnak, például a napfénynek, ózonnak, a változó hőmérsékletnek és a víznek. Ezek a tulajdonságai teszik az akrilhordozójú kétoldalas ragasztószalagot ideális választássá nagy igénybevételt jelentő kültéri alkalmazásokhoz. Az alkalmazásra hozhatjuk példaként az autókarosszéria díszléceit (gépjárműipar); a síkképernyők keretragasztását (elektronika); az üveglapok fémkeretbe ragasztását; vagy a fotovoltaikus panelek tartóállványra rögzítését (napelemek). Ezek és más megfelelő alkalmazások nagy kötőerőt, hosszú távú (akár 25 éves) kültéri teljesítményt, és a hőingadozás kompenzálását kívánják meg.