Gekkó

Természetes ragasztó

Technológiák

A természet a szuperlatívuszok laboratóriuma, tele olyan organizmusokkal, amelyek lélegzetelállító tulajdonságú ragasztókat állítanak elő.

Text Isabel Überhoff
Vattacukor

Teljesen biológiai

A fotoszintézistől a lótuszlevélig: A természet rendkívüli furcsaságokat hoz létre – elkápráztatnak bennünket, és néha szó szerint „zöldek” leszünk az irigységtől. A tudósok olyan anyagok és termékek kifejlesztésén dolgoznak, amelyek utánozzák a természeti csodákat. És ezt sikerrel teszik, amint azt a híres „lótusz-effektussal” működő öntisztuló felületek feltalálása is mutatja. Ami a „sokféle tulajdonságú és különböző célokra szolgáló ragasztóanyagot” illeti, a természet gazdag kutatási alapot kínál. Ahol élet van... ott tapadóerő is van.

 

Itt van például a cukor: kémiai anyagcsoportként, szénhidrátok alcsoportjaként és a sejtek szintjén is kitűnő energiatároló, és létfontosságú a növény- és állatvilág számára. Ám ez még nem minden: Bizonyos körülmények között a cukor hatékony ragasztóként is működhet. Minden gyerek, aki vattacukor elfogyasztása után megnyalta ragacsos ujjait, tapasztalatból tudja ezt. Mert például ha nedvesség éri, a cukorkristályokban lévő víz és oxigén elválik egymástól, a reaktív hidrogén pedig újra kötődni akar, és mindenhez hozzátapad, amit csak talál.

„Minden cukor alapú termék végső soron ragasztó."
Andreas Westphal,

tesa Analytics (Analitikai részleg)

Járjunk a természet nyomában!

Ami a ragasztókat illeti, az állat- és növényvilág univerzális, minden célra alkalmas megoldást kínál. Szuperragasztó, és mégis visszafordítható? A csigák nyálkája bizonyítja, hogy ez lehetséges. Tartós ragasztóerő víz alatt, de szárazon is? A kagylók évmilliók óta sikeresen alkalmazzák. Nyom nélkül eltávolítható, de sima és érdes felületekhez is tapad? A gekkó lába képes erre egész élete során. 

Testre szabott ragaszóerő, eltávolítható, sőt sokszor újra fel is használható: az olyan tesa termékek, mint például a tesa Powerstrips® és az intelligens rögzítőrendszerek, egyesítik ezeket az alapvető tulajdonságokat. Azonban az olyan kérdések, mint a fenntartható termelés és a biológiai lebonthatóság, szintén egyre fontosabb szerepet játszanak. „A papíralapú csomagolószalagokkal és az oldószermentes gyártási eljárásokkal közelebb kerülünk a természethez. Azonban sokkal többről van szó” – mondta Bastian Brinkmann innovációs menedzser a még viszonylag fiatal kutatási és fejlesztési terület jövőjéről.

Csiga

1,3

tonna

Ennyi az a súly, amelyet a Caulobacter crescentus nevű baktérium által kiválasztott ragacsos poliszacharid anyag egy eurocent nagyságú területen elbír. A világ legerősebb ragasztója.

Forrás: Der Spiegel

„A természet kétféle módon is működhet modellként: innovatív, nagy teljesítményű megoldások esetén, de még inkább akkor, amikor a fenntarthatóság kerül szóba”.
Bastian Brinkmann,

Innovációs menedzser

Pókháló

Az emberiség kedvenc álma: Pókember

Szuperemberek, szupererők, szuperragasztó – lehetetlennek tűnő lehetőségekről álmodozunk. Másképpen kifejezve: a keresztes pók hálói dacolnak a széllel és az időjárással. Sem az UV fény, sem az eső nem ronthatja működésüket. Egy ilyen erős „háló” a tudományos-fantasztikus hős, Pókember varázsfegyvere. De még a földhözragadt ragasztási kutatások során is az a kérdés, hogy az emberek hogyan tudják felhasználni a ragacsos pókváladék szupererejét. Az Akroni Egyetem (USA) polimerkutatói közelebb kerültek annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy ez mennyire megbízhatóan tapad még magas páratartalom mellett is: a váladékban lévő higroszkópos komponensek elnyelik a nedvességet, és ártalmatlanná teszik a szövedék szerkezetére nézve.

A Hamburgi Műszaki Egyetem többéves projektje egy másik példa a bioragasztók kutatására - ennek egyik résztvevője a tesa. A projekt a főleg fából kinyerhető lignin kutatásával foglalkozik, például a ragasztókban történő felhasználásra. A természetben legelterjedtebb polimer alternatívát jelenthet a kőolaj alapú alkalmazásokkal szemben. A lignin forrásai, mint például a fa vagy a szalma, a fosszilis nyersanyagokkal ellentétben termeszthető megújuló nyersanyagok, amelyek elégetésükkor csak annyi szén-dioxidot bocsátanak ki, amennyit tároltak.

shutterstock_110949389

Zöld kutatási terület

A természetes ragasztók biokémiai szerkezetéről, pontos tulajdonságairól, előnyeiről és lehetséges alkalmazhatóságáról szóló tanulmányok még csak kezdeti stádiumban vannak. Ez azonban egy nagyon ígéretes kezdet, amint a korábbi találmányok és fejlesztések is mutatják. Száradáskor a viszkózus csiganyálka erősen tapadó, szilárd kötést hoz létre a felületek között. Amint ez a váladék folyós lesz, ez a kötés könnyen felbontható. A Pennsylvaniai Egyetem (USA) tudósainak 2019-ben sikerült hasonló tulajdonságú polimer gélt kifejleszteniük. A szuperragasztó a víztartalomtól függően oldható, rugalmas tömegből üvegszerűen kemény tömeggé változik, és fordítva. Az újítások keresése során a tesa laboratóriumok egy izgalmas technológiát azonosítottak, gekkószerű ragasztó tulajdonságokkal. A maradékmentes eltávolításra és a különféle hordozókon, még durva és szennyezett felületeken történő ismételt felhasználásra szolgáló megoldások is egyre közelebb kerülnek a valósághoz.