Ásványi felületek, természetes kő vagy stukkó
Tartsuk szem előtt az alábbiakat, ha ásványi felületeken, természetes kövön, és stukkón vagy vakolaton használjuk a ragasztószalagot:
Tartsuk szem előtt az alábbiakat, ha ásványi felületeken, természetes kövön, és stukkón vagy vakolaton használjuk a ragasztószalagot:
A fém-, valamint a természetes vagy műkő felületek is különleges gondot igényelnek ragasztóanyag alkalmazásakor, mivel a mikroporózus szerkezetük sokkal sebezhetőbb, mint amit a látszólag tömör alapbevonatuk sugall.
Tartsuk szem előtt az alábbiakat, ha ásványi felületeken, természetes kövön, és stukkón vagy vakolaton használjuk a ragasztószalagot:
Ezeken a felületeken magas tapadású szalagokat kell használni.
Kezeletlen fémek, például cink, titán-cink ötvözetek, és réz esetén a védelmi intézkedések, például a filmek páralecsapódás felhalmozódásához, ennélfogva korrózióhoz vezethetnek. Ez megelőzhető a diffúzió számára nyitott maszkoló anyagok használatával, például film nélküli nem szőtt szövettel. Alternatív módon, a ragasztó alkalmazható rövid távra, vagy a teljes felületen.
Valamennyi fémfelület ki van téve a természetes oxidációnak és öregedésnek. Ha ragasztószalagot alkalmaznak fémen, a ragasztószalag által fedett területek oxidációja és öregedése csökken. A ragasztószalag eltávolítása után ez azt okozhatja, hogy ezeknek a területeknek a megjelenése eltérhet a felület többi részétől. Ez elkerülhetetlen. A fém típusától függően azonban a területnek rövid időn belül (néhány hónap alatt) egységes megjelenése lesz.
Kezelt fémek esetén károsodhat a bevonat (például elszíneződés és hámlás).
A ragasztási feltételeket, különösen a hőmérséklet vonatkozásában, számításba kell venni.
A tapasztalatok szerint a természetes kő kritikus felület a ragasztók számára. A ragasztók alkalmazásának területén elszíneződés tapasztalható.
A "betonszalag" néven forgalmazott ragasztószalagok alkalmasak az olyan anyagokon történő használathoz, mint például a beton, stukkó vagy vakolat, természetes kőhöz azonban nem alkalmas.
A természetes követ a diffúzió számára nyitott nemezzel vagy nem szőtt szövettel kell befedni, mindenféle ragasztó-kötés nélkül. Az efféle felülethez használható másik védelmi intézkedés a rétegelt lemezlapok használata, melyek megóvják az anyagot a mechanikai sérüléstől vagy az elcsúszástól.
Egykor gyakorta használtak papírt (gyakran újságpapírt) természetes kövön védelmi intézkedés gyanánt, de ezt a módszert ma már ritkán alkalmazzák.
Strukturált stukkó felületekhez a felület körvonalait követő, magas tapadású szalagokat kell használni. Hátlap anyagának használható például szövetszalag.
Sima vagy nemezelt stukkó esetén kis tapadású szalagokat kell használni. A hátlap anyagát a később elvégzendő munkától függően kell kiválasztani: papírszalagot a fedési vagy festési munkához; szövetszalagot a vakolási munkához, csiszolási munkához, mechanikai igénybevételhez, és hasonlókhoz.